hetilap

Hetek hetilap vásárlás

2010. 10. 01. (XIV/39) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Zavar az atomerőben

A kiberháborúk korának nyitányát jelentheti az iráni atomlétesítmények ellen indított akció – állítja a Reuters által megkérdezett egyik elemző. A hírügynökség szerint az akció mögött az izraeli hírszerzés elit kiberosztaga, a 8200-as egység áll. A szakértők szerint az urándúsítók elleni légitámadások egyik alternatívája lehet a high-tech szabotázs, de ennek hatékonyságáról megoszlanak a vélemények.

Törököt fogtak

A nyugati országok egyre nagyobb aggodalommal figyelik, hogy a NATO-tag és EU-tagságra aspiráló Törökország egyre szorosabb kapcsolatokat ápol Iránnal, amelynek elnöke holokauszt-tagadásáról és Izrael elpusztításának hangoztatásáról híresült el. Elemzők arra figyelmeztetnek: Irán a török pénzügyi rendszeren keresztül bújik ki a nyugati szankciók alól. Emellett fennáll a veszély, hogy Ankara NATO-titkokat ad tovább Teheránnak.

Emberrablóból elnök

Egy volt gerillaharcos lehet Brazília következő elnöke. A közvélemény-kutatások alapján az október 3-án sorra kerülő választásokon Dilma Rousseff asszony kerülhet ki győztesen, aki egyébként sohasem nyert meg szavazást, pozícióit mindig kinevezéssel szerezte meg. Sokan úgy vélik, most is csak azért került nyerő helyzetbe, mert Luiz Inacio Lula da Silva jelenlegi elnök, akinek sikerült megőriznie népszerűségét az országban, őt nevezte meg utódjaként.

Belföld

Beszélgetés az LMP főpolgármester-jelöltjével

Katolikus családból származik, de egyetemistaként még chan buddhistának vallotta magát. Hisz a házasfelek egyenlőségében, álruhás turistákkal buktatná le a budapesti „hiénákat”, és izgatják a Csepel Művek romjai.

Mi a tétje az önkormányzati választásoknak?

Két részre szakadt az MSZP holdudvarához tartozó háttéremberek álláspontja az önkormányzati választások esélyeiről: egy részük a szocialista Armageddont várja, míg – Mesterházy Attila köre – fordulatot ugyan nem, de a vártnál kicsivel jobb eredményre számít. A tét nem kicsi, ugyanis az általános vélekedések szerint az eredménytől függ, hogy Gyurcsány Ferenc milyen elánnal indul rohamra az MSZP visszaszerzéséért. Az biztos, hogy a Fidesz nyeri az önkormányzati választásokat, mégsem tét nélküli számukra a voksolás.

Hit és értékek

Ki tölti be a liberális demokrácia válsága utáni vákuumot?

A világnézeti semlegesség trónra emelésének az lett a következménye, hogy a vallás helyére táltosok, sámánok és az ezotériában jártas jövendőmondók léptek. Mert a nagylelkűen átadott helyek nem sokáig maradnak gazdátlanok. Ha a hiányokat nem illendő értékkel kitölteni, teszünk oda mást: minden egyebet, ami a kezünk ügyébe akad.

Iskolareform fegyverrel

340 éve, 1670-71 fordulóján kezdett kibontakozni a magyarországi ellenreformáció új, a korábbinál átfogóbb és erőszakosabb hulláma. A néhány év múlva a hitvalló prédikátorok gályarabságához vezető katolikus fordulatot azonban már évtizedekkel megelőzte az oktatási intézményekért folyó küzdelem.

HÁTTÉR

A nagy testvér tényleg mindent lát

Két hatalmas adatbázis kapcsolódik össze, amikor a parlament elfogadja a gyakorlatilag az APEH és a Vám- és Pénzügyőrség összeolvasztásáról szóló törvényt. Ez persze kívülről nézve azt jelenti, hogy jelentősen megugrik az adócsalók lebukásának veszélye. Belülről nézve azonban egy civil és egy fegyveres testület frigyre lépése, aminek következtében sokkal több esetben nyomozhat majd a Nemzeti Ellenőrzési Szervezetnek keresztelendő hatóság. A probléma az, hogy ehhez módosítani, szigorítani kellene az adatvédelmi szabályokat, ugyanis a kormánypártok által elfogadott új szabályozás következtében két miniszter is belelát, beleláthat az állampolgárok zsebébe.

Tévhitek boncasztalon

A legtöbben szívesen dédelgetnek olyan álmokat, amelyek szerint „nem vagyunk ám akárkik”, a magyar egy dicsőséges múltú néptől ered. Egyre népszerűbbek a valóságtól, de még a történelmi emlékezettől is elrugaszkodott legendák, amelyek nem egyszer hajlamosak megszépíteni még a gyalázatos örökséget is. A mítoszgyártásról Hahner Péter történésszel, a Pécsi Tudomány­egyetem tanszékvezető docensével beszélgettünk, akinek nemrégiben jelent meg 100 történelmi tévhit – avagy amit biztosan tudsz a történelemből, és mind rosszul tudod… című könyve.

Lecsap a plázakommandó

Westend üzletközpont-bejárat, vízesés, szimpla hétköznap, 11 óra. Négy-öt siheder sorban ülve a márványhatású burkolaton, görnyed fáradtan, távolba révedő tekintettel. Úgy tűnik, szürke hétköznapjukba megjelenésünk visz némi színt. A szemek lassan elkezdenek pislogni, a homlokok emelkednek, a hátak kiegyenesednek. A kérdésre, hogy mit csinálnak itt suliidőben, a legtermészetesebb válasz hangzik el, szinte egyszerre, röhögve: „Mit, hát lógunk!”

Elmúlhat a Fidesz-alkotmány dicsősége

A Thomas Edisonnak tulajdonított mondás szerint „Az Alkotmány ereje abban az elszántságban rejlik, mellyel a nép védelmezi”. A hatályos magyar Alkotmány ereje ebből a nézőpontból szinte a nullával egyenértékű. Az elmúlt időszakban az alaptörvény megváltoztatásáról folytatott, merőben értelmiségi vita a közvélemény többségének ingerküszöbét nem nagyon üti meg. A vonatkozó közvélemény-kutatások ugyan masszív támogatottságot mutatnak ki a kormány új Alkotmány megalkotására irányuló szándéka mögött – gyanítható ugyanakkor, hogy a sok „igen” mögött valójában a jelenlegi politikai berendezkedéssel szembeni elégedetlenségen és a kormány magas támogatottságán túl nagyfokú érdektelenség és az Alkotmány szerepével kapcsolatos tudatlanság is rejlik. Az 1989-ben átfogóan módosított, de 1949-es keltezésű és deklaráltan átmeneti Alkotmányt az elmúlt húsz évben egyik politikai erő sem próbálta valódi politikai jelentőséggel felruházni, a demokrácia alapokmányává tenni. Ennek megfelelően nem is vált olyan, a rendszerrel való érzelmi azonosulásra is lehetőséget adó szimbólummá, mely bármiféle védelmet jelenthet a demokráciára és a jogállamiságra leselkedő veszélyekkel szemben. Ebből a szempontból sok pszichológiai igazság rejlik Orbán Viktor szavaiban: az Alkotmány egy „technokrata szabályhalmaz”, amelyben nincs semmi, amit az ember tisztelhetne (az új Országgyűlés ennek megfelelően már hatszor nyúlt hozzá az alaptörvényhez). Miért is tisztelné bárki, ha maguk a politikusok sem tisztelték soha, és mindig csak átmenetiségéről, posztkommunista jellegéről, megváltoztatásának szükségességéről beszéltek?Érdekes és színvonalas, ugyanakkor szerteágazó vita bontakozott ki az utóbbi hetekben a Hetek hasábjain, melynek fókuszában az alapkérdés áll: indokolt-e, helyes-e a Fidesz újraalkotmányozási törekvése, illetve kell-e nekünk egyáltalán új Alkotmány? A válasz, némi leegyszerűsítéssel, két részre bontható. Ha közjogi szempontból vizsgáljuk az Alkotmány szerepét, nem tűnik sürgetőnek az új-raalkotmányozás – ahogy arra Gulyás Gergely is utalt. Ha eltekintünk az elmúlt ciklusok parlamentjei által szorgosan halmozott alkotmányos mulasztásoktól (melyek ledolgozására a kétharmada okán az új kormánynak lenne lehetősége), az Alkotmány jogi szempontból tökéletesen betöltötte szerepét a joghierarchia csúcsán. Ezt mutatja az is, hogy a jogszabályok alaptörvénnyel való ütközését vizsgáló Alkotmánybíróság a rendszerváltás utáni kormányok legfontosabb ellensúlyává vált (kérdés persze, hogy ezt a szerepét a megváltozott jelölési gyakorlatot követően is megtartja-e). Ha a kérdés másik oldalát, az alaptörvény rendszerstabilizáló szerepét, illetve az állampolgárok Alkotmányhoz való viszonyát vizsgáljuk, a változás feltétlenül szükségesnek tűnhet. Ezt a szempontot Hack Péter a lakásfelújítás hasonlatát alkalmazva találóan úgy fogalmazta meg: „sokszor a lakókat nem racionális megfontolások vagy tényleges igények, hanem csupán szubjektív hangulatok, érzések indítják arra, hogy otthonukat átalakítsák, a nappalit felcseréljék a hálószobával, a szülői hálót a gyerekszobával”. Az elmúlt években a demokratikus rendszerrel szembeni ellenérzések olyan erősek lettek, hogy ez szinte üvöltene a jelképes és látványos változtatásokért. A demokráciával szemben szélsőségesen elégedetlen választók aránya a European Social Survey adatainak tükrében 2009-re 30 százalékra nőtt. A politikaellenes érzelmek az elmúlt években a rendszer kereteit kezdték szétfeszíteni. Egyetértek Gulyás Gergellyel, hogy az előző nyolc évben az „állami működés terén is olyan mélyre süllyedt, amely a társadalom jogállamba vetett hitét megrendítette”. Hozzá lehet azonban tenni, hogy a rendszerellenesség utóbbi években tapasztalható elharapózásában a demokratikus „alapozás” teljes hiánya, tehát az elmúlt húsz év rendszerszocializációjának kudarca is benne rejlik, és a bizalom lebontásában az elmúlt években a – parlamenti és parlamenten kívüli – ellenzék is aktív szerepet vállalt, ugyanakkor a felelősség alapvetően valóban a kormányokat terheli.A jogállamba vetett hit megrendülése, a „rend” és a „hatékonyság” iránt feltámadó elementáris igény vezetett el oda, hogy a Jobbik a legutóbbi országgyűlési választáson a listás szavazatok 17 százalékát szerezhette meg. És ez vezetett el oda is, hogy a kormány most gyakorlatilag úgy iktathatja ki az ellensúlyokat a rendszerből, úgy foglalhatja el és alakíthatja át kedve szerint az intézményeket, hogy mindezt a közvélemény többségének lelkes helyeslése kíséri. Ennek tükrében (ha a demokrácia fogalmát az intézményrendszer helyett a népakarat felől közelítjük meg) pedig valódi dilemmát takar a jobboldalon megfogalmazódó kérdés: „Mi ebben az antidemokratikus, ha a nép éppen ezt akarja?” További „szimbolikus” érv az Alkotmány módosítása mellett éppen az, hogy hatályos Alkotmányunk magát is átmenetiként határozza meg, saját szavatosságát „Hazánk új Alkotmányának elfogadásáig” jelölve ki. Az új Alkotmány mellett tehát nyomós érvek szólnak. Ám hogy képes lesz-e az új Alkotmány a neki szánt rendszerstabilizáló szerepet betölteni, az több szempontból is kérdésesnek látszik. A „gyereket a fürdővízzel együtt”. A probléma az Alkotmány megváltoztatásával kapcsolatban ott kezdődik, amikor az érvelés fő indokává nem az átmenetiség, hanem az elmúlt nyolc év kormányzati teljesítménye válik. Gulyás Gergely szavaival: „A magyar állam iránti bizalomvesztés két kormányzati ciklusa után az új Alkotmány elfogadásával egy változatlan formában működő alkotmányos intézmény is nagyobb közbizalomra tarthat számot.” Ebből a logikából kiindulva ugyanakkor minden népszerűtlen kormányzási periódust új Alkotmány elfogadása követhetné. Hazánkban jellemző mentalitás, hogy a rendszer átmeneti szereplőinek hibáit a rendszer egészének átalakításával kell kiküszöbölni. A demokratikus rendszer logikája azonban az, hogy a hatalom gyakorlásának átmeneti hibáit a rendszer az új vezető kiválasztásával korrigálja. Ez áprilisban meg is történt.Az új Alkotmány a Fidesz Alkotmánya lesz. A Fidesz az Alkotmány preambulumába (a NENYI-hez hasonlóan) saját politikai helyzetértékelését kívánja majd belevinni. Az ellenzéki pártok az új Alkotmányt várhatóan nem fogják elfogadni mint a Nemzet Alkotmányát. Az Alkotmányt előkészítő eseti parlamenti bizottságban, utána majd a plenáris ülésen is leszavazhatják az alapdokumentumot (vagy tartózkodhatnak). Az új alaptörvényt a Fidesz saját Alkotmányaként értékelik és támadják majd, amelyet szerintük a Fidesz saját Alkotmánybírósága védelmez. A baloldal markáns szimbolikus tartalma miatt („Isten, Haza, Család”), a szélsőjobboldal puhasága miatt támadja majd. Az új Alkotmány dicsősége a Fidesz politikai népszerűségével együtt kophat meg előbb-utóbb. Az új Alkotmány legitimitása kérdéses lesz. A fentivel összefüggő probléma, hogy a kormányfő nyilatkozatai alapján az új Alkotmányt nem fogja népszavazás szentesíteni. Ez azon túl, hogy a világban alkalmazott alkotmányozási gyakorlatok felől nézve nehezen indokolható, és szembemegy az Orbán Viktor által sokat hivatkozott francia példával is (a Negyedikből az Ötödik Köztársaságba való átmenetet 1958-ban sikeres népszavazás pecsételte meg), magának a Fidesznek is okozhat komoly problémákat a jövőben. A népszavazás éppen arra lenne jó a Fidesz szempontjából, hogy a még jelenleg is formálódó alkotmányozási terveit közvetlen felhatalmazással erősítse meg. Mivel az ellenzék egy éven belül várhatóan nem fog feltápászkodni, a Fidesz mozgósító ereje teljében van,  a referendum sikere (még ha az érdeklődés nem is lenne kiemelkedő) borítékolható lenne. Ha a népszavazás sikeres, az új Alkotmányt az ellenzéki pártok is kénytelenek elfogadni és támogatni. Ennek hiányában azonban folyamatos támadásra ad majd lehetőséget részükről az új Alkotmány „illegitimitása”. A Fidesz mostani ellenzéke a jövőben, kormányzati pozícióban pedig azzal az igénnyel léphet fel: cseréljék le a „Fidesz Alkotmányát” a „Nemzet Alkotmányára”. Könnyen lehet tehát, hogy az új alaptörvény Pandora szelencéjét felnyitva hosszabb távon nem megerősíti, hanem éppen ellenkezőleg, még inkább fellazítja a rendszer iránti bizalmat, és ingatagabbá teszi annak alapjait. (a szerző a Political Capital elemzője)

KÁVÉSZÜNET

Futballbűnözők

A bűnözők kizárása sportkormányzati feladat - írja jelentésében a Magyar Labdarúgó Szövetség illetékes albizottsága, amely a kormánnyal karöltve orvosolná a futballhuliganizmus problémáját. A tervek megvalósításához azonban egészen új beléptetőrendszerre és infrastruktúrára lesz szüksége a magyar stadionoknak. Ennek anyagi hátteréről jelentős részben a kormányzat gondoskodna, amely egyben rács mögé is juttatná a vandálokat.

Miért szeretjük a kávét?

Sosem gondoltam bele, amikor félálomban a reggeli tejeskávémat szürcsölgettem, hogy valaki bogarakat hessegetve és kígyókat kerülgetve, gumicsizmában járta El Salvador meredek hegyoldalait, hogy kiválassza azokat a kézzel szedett, gondosan válogatott kávészemeket, amelyekbôl ez a csésze ital készült. Sôt, hogy ôszinte legyek, nem tudtam volna különbséget tenni egy robusta és egy arabica kávé között sem. Azt meg végképp nem gondoltam volna, hogy van, aki még nálam is hangosabban szürcsöli a kávét, és közben arra hivatkozik, hogy az aromák teljes spektrumát csak a bôséges oxigén hozza ki. De nem maradhattam örökre tudatlan, és megismertem Andreas Christmannt, a Tchibo nemzetközi kávébeszerzési igazgatóját.

Shoppingolók paradicsoma

A londoni Oxford Street a világ legjobb bevásárló utcája – derül ki egy friss felmérésből. Európa legforgalmasabb fő utcája olyan „nagy neveket” utasított maga mögé, mint a Fifth Avenue New Yorkban, a párizsi Champs-Elysées, a Via Torino Milánóban, valamint a tokiói Omotesando.

Eleanor Roosevelt: A vonakodó First Lady

Minden idők egyik legnépszerűbb elnökfelesége az emberi jogok harcosaként, küzdő szellemű, bátor nőként írta be magát a történelembe egy olyan korban, amikor az asszony helye leginkább csak a konyhában volt. Azt azonban kevesebben tudják róla, hogy a politikában eredetileg boldogtalan magánélete elől keresett menedéket.

Mozgás másállapotban, másként

Előző cikkünkben a várandósság alatti mozgás sokoldalú jótékony hatásával, kismamára és kisbabára gyakorolt pozitívumaival foglal­koztunk részletesen. Most lássuk, hogyan végezze a kismama a konkrét fizikai gyakor­latokat akkor, amikor baba és mama még egyként, együtt mozognak.
Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!